Információ technológia – merevlemez üzembe helyezése, particionálása

Bevezetés:
Az információkat akkor is meg kell őrizni, mikor a számítógép ki van kapcsolva, illetve több információs rendszer, adat is használható kell, hogy legyen egy számítógépen. Ezért mindenképpen szükséges, hogy legyen egy olyan eszköz, mely az adattárolást a gép vagy a rendszer használata után [a kikapcsolás után] is megoldja. Ezeket a feladatokat látják el a háttértárak. Bizonyosaknak fontos a karbantartása, ezzel megnövelhetjük az élettartamukat.

Merevlemez

Üzembe helyezés

Manapság a winchesterek kaphatók 500GB….10TB-os méretűig, 5400 vagy 7200-as percenkénti fordulatszámmal (RPM). Az üzembe helyezés úgy kezdődik, hogy keresünk neki helyet a házban, becsavarozzuk, és kiválasztjuk melyik csatornára akarjuk dugni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy melyik adatkábelt (bus) dugjuk rá. Egy kábelre több eszközt is csatlakoztathatunk, pl. szokásos a winchestert és CD/DVD meghajtót egy kábelre tenni, több merevlemez esetén célszerű külön adatkábelre kötni őket. Kell még merevlemezünknek egy áramforrás is, keressünk neki egyet a számítógépházban! (sárga, piros és fekete kábelek egy fehér csatlakozóval)
A következő lépés, hogy a Setup-ban, a Hard Disk Type, illetve valamilyen hasonló nevű menüpontban beállítjuk a merevlemezünk jellemzőit, ha nem értünk hozzá, akkor állítsuk Auto-ra, általában működik így is.
Ha a lemezt a gép felismerte, töltsük be kedvenc operációs rendszerünket, mondjuk a Windows-t és formázzuk meg a lemezt! El kell döntenünk, hogy milyen fájlrendszert akarunk használni! Ha csak mi használjuk a gépet és csak Windows-t használunk, akkor gyakorlatilag mindegy. A Windows FAT és NTFS fájlrendszereket támogat, ha nagy winchesterünk van, akkor NTFS-t kell választanunk.

*Régen fontos volt ellenőrizni a helyes jumperelést (kis levehető pöckök hátul), a merevlemezt tegyük master módba, a CD/DVD meghajtót pedig slave-be, ha gyakorlottabbak vagyunk, akkor mást is lehet, de ha inkompatibilitási hibát jelez a gép, akkor erre (is) gyanakodjunk!

Partícionálás

Fontos dolog még a partícionálás, ami a lemez "felszabdalását" jelenti kisebb darabokra, így az egy darab lemezünk több független meghajtónak fog látszani.Pl. van egy 160 GB-os lemezünk, amit felosztunk 2 db 80 GB osra, így lesz egy C: és egy D: betűjelű 80 GB-osmeghajtónk, ami hasznos lehe pl. akkor, ha az egyik vírusos lesz, az adatainkat ilyenkor át tudjuk menteni a másikra. Hasznos még, ha egy gépen több operációs rendszert is akarunk használni, pl. Windows és Linux, stb. Természetesen használhatjuk a meghajtót egy 160 GB-os lemezként is.

Formattálás

Ahhoz, hogy a mágneslemezeken lévő mágneses réteg alkalmas legyen adatok tárolására, létre kell hozni a tároláshoz szükséges rendszert. Ezt formattálásnak nevezzük. Formattáláskor jönnek létre a sávok, szektorok. A formattálást egy bizonyos partícióra hajtjuk végre. Formattáláskor az adott partíción lévő fájlok törlődnek, bár egyes technikákkal visszaállíthatóak.

Mbr- Master boot record, mely elindít egy operációs rendszert a merevlemezről; ezt a kis programot betöltő kódnak vagy rendszerindító kódnak (boot code) is nevezik

Merevlemezek csatlakoztatási lehetőségei

Ha több winchestert használunk, vagy több helyen használunk egyet, akkor célszerű ún. mobil rack-et szerelni a gépbe, ami egy fiókszerű műanyag eszköz, amibe be kell csavaroznunk a merevlemezt, és a ezután könnyen kivehetjük-visszatehetjük.
Ugyanezt kínálják az újabban megjelent USB-s eszközök, ezekbe ugyanúgy be kell csavarozni a merevlemezt, és USB portra kell dugni. A megoldás hátránya, hogy nagyságrendekkel lassabb, mintha mobile rack-ban használnánk a winchestert és IDE kábelre lenne dugva, előnye, hogy nem kell konfigurálni, plug and play.
Az eSata csatlakozó már régóta nem számít újdonságnak, ugyanis ezzel a port típussal számos alaplap és számos készülék van forgalomban. Az USB és FireWire portoknál nagyobb átviteli sebességet sata1-2-3 kínáló megoldás alapvetően jó ötlet, ám van egy nagy-nagy hátránya: az adatátvitelt és a tápellátást az egységek többségénél külön kábelen keresztül tudják csak megoldani, ami miatt nem csak adatátviteli-, de külön tápkábelt is alkalmazni kell, ugyanis az eSata port nem képes az eszközök számára elegendő áramot biztosítani.

Merevlemezek karbantartása

Lemezellenőrzés (scandisk)

A lemez felületének állapotát ellenőrizhetjük ezzel a szolgáltatással. A meghajtó kiválasztása után dönthetünk, hogy csak a lemez tartalmának ellenőrzését végezzük el, vagy a lemez felületének ellenőrzését is. Hiba esetén megpróbálhatjuk a hibát kijavítani a programmal. Teljes ellenőrzés esetén további beállításokat végezhetünk el. A lemezellenőrzés állapotát itt is egy folyamatjelzővel követhetjük nyomon a lemez állapotáról.

Merevlemezek karbantartása

Lemeztöredezettség-mentesítés (defragmentálás)

A használat során a lemezre sokszor másolunk, sokszor törlünk róla, aminek az az eredménye, hogy az adatok nagyon rendezetlenül lesznek, így a működés lelassul és az olvasófej nagyobb igénybevételnek lesz kitéve. (Gondoljunk arra, hogy a lemez sávokból áll, ha az adat eleje a külső sávon van, a vége valahol belül, akkor az olvasófejet állandóan pozícionálni kell, ami időigényes.)
Erre nyújt megoldást, a Windows Lemeztöredezettség-mentesítő programja vagy a Norton Disk Defragmenter. Ezek a programok az adatokat fizikailag is rendszerezik a lemezen, így kisebb-nagyobb teljesítménynövekedés érhető el. (Pl. programok indulása gyorsabb lesz, a futásuk már nem biztos) A művelet fél órát is igénybe vehet, de 1-2 havonta érdemes elvégezni.