A számítógép az adatok és programok tárolására az alaplapra helyezhető memóriát használ.

Az olvasás és írás művelete alapján a memóriák két nagy csoportja különböztethető meg. Az egyik csoportba tartozik a ROM (Read Only Memory), amely csak olvasható. Ennek tartalmát egy „átlagos felhasználó” nem tudja törölni, s tartalma a gép kikapcsolása után is megmarad. A számítógép itt tárolja az indításhoz és működéshez szükséges fontos adatokat és programokat. (BOOT, BIOS; gyárilag meghatározott operációs rendszert tartalmaz). ROM-BIOS (Basic Input – Output System) az alap be- és kimeneti rendszer és az operációs rendszer működését teszi lehetővé. A ROM tartalmát a gyártás során rögzíteni kell.

1. PROM (Programmable ROM) – egy alkalommal írható.
2. EPROM (Erasable PROM) – ultraibolya fénnyel törölhető, majd egy speciális eszközzel írható.
3. EEPROM (Electrically EPROM) – törlését elektromosan lehet megtenni.
4. Flash memória – az EEPROM egy speciális változata. A számítógépek alaplapján található BIOS-t napjainkban legtöbbször már Flash memória tartalmazza. Ez lehetővé teszi a gyártónak, hogy úgy fejlesszék az alaplap képességeit, hogy ehhez csak egy programot kell elérhetővé tenni a felhasználók számára az interneten.

A másik csoportba tartozik a RAM (Random Access Memory), amely írható-olvasható memória. Egy-egy program indítása után a program, vagy annak egy része ide töltődik be, s a végrehajtás is innen történik. Lényeges, hogy a RAM csak átmenetileg tárolja az adatokat, így a gép kikapcsolásakor ezek az adatok elvesznek. A számítógépünk teljesítményét jelentősen befolyásolja a RAM mérete: minél több van belőle, annál gyorsabb lesz a gépünk. Az alaplap típusa azonban meghatározza, hogy maximálisan hány MB memória használható. Csak az aktuális, futó programokat tárolja. Egy átlagos irodai felhasználáshoz megfelelő lehet 128 MB, de egy komolyabb feladathoz szükséges akár 512 MB. A szerver számítógépek között nem ritka a 3-4 GB memóriával szerelt sem.

1. DRAM (Dynamic Ram) – lassabb változat.

2. SRAM (Static Ram) – gyorsabb, de jelentősen drágább.

3. SDRAM (Synchronous DRAM) – a DRAM továbbfejlesztett változata.

4. DDR SDRAM (Double Date Rate SDRAM) – napjainkban használatos, megfizethető árral és megfelelő teljesítménnyel. Sajátossága, hogy egy órajel alatt két művelet elvégzésére alkalmas, azaz elvileg kétszeres adatátviteli sebesség érhető el az azonos frekvencián működő SDRAM-okhoz képest.