Az elektronikus levelezés a legrégebbi Internet-szolgáltatás. Segítségével percek alatt küldhetünk szöveges üzenetet akár egy másik földrészre. Az elektronikus posta olyan rendszer, mely segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy üzeneteket küldhetünk. A küldő és a fogadó fél azonos vagy különböző típusú számítógépeken dolgozhat. Az elektronikus posta hasonlóan működik a mindennapi életben már megszokott postai szolgálathoz. A hálózathoz csatlakozó felhasználók mindegyikének saját postaládája van. Amikor ide valamilyen postai küldemény érkezik, az mindaddig ott marad, amíg el nem olvassuk és ki nem töröljük. A hagyományos postához hasonlít az is, hogy a felhasználó számára csak akkor tudunk üzenetet küldeni, ha ismerjük a címét. Ha a postai rendszer valamilyen oknál fogva nem képes az üzenet kézbesítésére, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy azt a küldő félhez visszajuttassa, bár félrecímzett üzenet esetében előfordulhat, hogy az üzenet útközben valahol „elveszik”.

Ha az e-mail segítségével üzenetet akarunk küldeni, akkor ismernünk kell a fogadó címét. Az e-mail felhasználásával különböző fájlok továbbíthatók

Több levelezőprogram is létezik (Microsoft Outlook és Outlook Express, Thunderbird, webes kliensek, …) melyeknek a használata ma már rendkívül egyszerű. Nincs más dolgunk, mint beírni a címet, esetleg csatolni egy fájlt a levélhez, valamint megírni a levelet, és az máris küldhető. A bemenő és kimenő információ többnyire szöveg formátumú (a mellékletek lehetnek kép hang formátumúak is), a kódolást és dekódolást a levelezőprogram illetve a kapcsolódást biztosító protokollok és hardver elemek végzik, az átviteli közeg az Internet.

Előnyei:

Hátrányai:

vírusveszély

Hogyan épül fel egy e-mail cím?

Az e-mail cím alakja:

E-mail cím általános alakja: valaki@valahol

Értelmezése: a valaki helyére kerül a tulajdonos neve, vagy azonosítója, ami az angol abc kisbetűit, tartalmazhatja, valamint. – _ karaktereket és célszerű minimum 4 karakternek lennie. Pl.: Kovács Jánosnak lehet jkovacs. Ez a felhasználó azonosítója

A @ (at vagy kukac) egy különleges jel, ami elválasztja a nevet a cím többi részétől.

A cégnév legáltalánosabb esetben a szolgáltató neve, de nagyobb cégek rendelkeznek saját, ún. domain névvel, és akkor az a név áll itt.

　

A levél felépítése, részei

Az elektronikus levél két részből áll: fejléc és szövegtörzs. A szövegtörzs maga a tulajdonképpeni üzenet, a fejléc pedig a levelezési rendszer számára szükséges információt hordozza. A fejlécet az a levelezőprogram hozza létre, amelyikkel a levelet elküldjük, és mindegyik számítógép hozzáír egy kicsit, amelyiknek a „kezén átmegy” a levél.

A levél részei:

Címzett

Annak az e-mail-címe kerül ide, akinek a levelet küldjük – például: kovacs@chello.hu

　

Másolatot kap

(Cc – Carbon copy)

Amennyiben több embernek is el szeretnénk küldeni ugyanazt az e-mailt, a címeiket itt adhatjuk meg. A címzettek látják egymás – és az első címzett – címét, így akár minden érintettnek írhatnak választ (nem csak a levél küldőjének).

　

Titkos másolat　
(BCC – Blind Carbon Copy)

Az itt megadott címzettek megkapják a levelet, de nevük nem fog szerepelni az e-mail-en (csak Ön fogja látni, hogy ők is megkapják a levelet).

　

Csatolt fájl(ok)　
(Attachment)

A levélben elküldött fájlok (fénykép, hang, videó, lementett dokumentumok, stb.) kerülnek ide. Mielőtt nagyobb fájlokat csatolna, győződjön meg róla, hogy a címzettnek nem jelent-e majd gondot az adott fájl letöltése. (Óriás file-ok)

　

Tárgy　　
(Subject)

A levél tárgya, rövid összefoglalása. Ezt látja először a címzett, s ez alapján dönti el, hogy elolvassa-e a levelet, ezért érdemes – de nem kötelező – kitölteni.

　

A levél tartalma

Ide kerül maga a szöveges üzenet. Nyugodtan írhat akár több oldalon keresztül is, a levél elsősorban nem a szövegtől lesz nagyméretű (amitől a címzett postafiókja megtelhet), hanem a hatalmas csatolt fájloktól)

　

Levél küldése, fogadása, másolat, csatolt állományok.

Levél küldése:

Nagyon sokféle levelező program van, de ezek mindegyike tartalmazza a következő lehetőségeket:

A To mezőbe a címzett email címét kell beírni. Ha az illető ugyanazon gép egy másik felhasználója, elég a felhasználói nevét megadni, egyébként pedig a teljes e-mail-címet üssük be.

A Subject: mezőbe a küldendő levelünk témáját kell írni – ez az egysoros tárgymegjelölés segít a címzettnek a levelünkről tájékozódni.

Ezután elkezdhetjük a levél szövegét beírni. Ha készen vagyunk, a levelező programtól függ, hogyan küldhetjük el, de ez valószínűleg már nem fog nehézséget okozni.

Fogadása:

A tartományunkhoz tartozó leveleket fogadását a levelező szerver végzi. Összegyűjti a tartományunkba küldött összes levelet és ezeket a beállításainktól függően eltárolja. Ahogy eltárolt egy levelet, úgy helyben egyből el is tudjuk olvasni például a mail használatával.

Mellékletek csatolása:

A levelek mögé állományokat is lehet csatolni, így dokumentumok, táblázatok, képek is küldhetők a levelek mögött. Figyelni kell arra, hogy a levelezési rendszerekben limitálva van a kézbesíthető levelek mérete,ami ált. 2 MB körül szokott lenni.

Címjegyzék kezelése: exportálhatók és importálhatók így korábbi címjegyzékeinket nem kell újra begépelni egy új programra való áttéréskor.