Beviteli perifériák: egér, billentyűzet, szkenner, digitális fényképezők, digitális kamerák, botkormány

Billentyűzet

Bemeneti egységeknek nevezzük azokat a perifériákat, amelyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik.

A legjellemzőbb bemeneti periféria a billentyűzet (keyboard). E nélkül nehezen képzelhető el a számítógép használata. Típusait a billentyűk száma és azok nyelv szerinti kiosztása alapján szokás megkülönböztetni.

A szabványos angol billentyűzet 101, míg a magyar 102 vagy 105 gombos, de tetszés szerint válogathatunk számtalan további billentyűzettípus közül is.

A billentyűzet nagy részét az írógép billentyűk foglalják el, jobb szélen a numerikus blokk, míg a kettő között helyezkednek el a vezérlő billentyűk. Az alábbi ábrán a leggyakrabban előforduló amerikai billentyűzet elrendezést látjuk (a fölső sor, azaz a funkcióbillentyűk nélkül).

Speciális billentyűk:

Ezek közül legnagyobb az Enter feliratú, melynek kettős funkciója van. Egyrészt e billentyűvel jelezzük a gépnek, hogy utasításainkat, adatainkat dolgozza fel, másrészt jelenti a "kocsi vissza" parancsot is, azaz a következő új sor elejére történő ugrást. Az írógép terület jobb felső csücskében található egy balra mutató nyilat ábrázoló gomb (backspace). Ennek lenyomására a képernyőn villogó kurzor balra mozdul el, és a visszalépés helyén álló karaktert törli a képernyőről. A Space vagy szóköz a leghosszabb billentyű a klaviatúra első sorának közepén, és nevének megfelelően egy szóközt ír a képernyőre. Ha a kurzortól jobbra bármilyen karakter áll, azt felcseréli szóközre (törli). A Tab (tabulátor) billentyű lenyomásakor a kurzor 8 karaktert jobbra mozdul. Ha a Shift billentyűvel együtt használjuk, akkor nem jobbra, hanem balra ugrik a kurzor. A konzolon két Shift vagy váltó billentyű található a második sor két szélén. Feladatuk, hogy a kisbetűk helyett nagybetűket jelenítsenek meg, valamint hogy a kétállású billentyűk felső jeleit képernyőre vigyék. A Caps Lock biztosítja a nagybetű üzemmódot akkor is, ha a Shift billentyű nincs lenyomva. A Caps Lock bekapcsolt állapotát a konzolon elhelyezett lámpa jelzése mutatja. Az Alt billentyű jelentése alternate, azaz a vele együtt lenyomott billentyű jelentésének megváltoztatása. Speciális felhasználása a numerikus billentyűzettel való használata. Ha nyomva tartjuk az Alt gombot, és közben a numerikus billentyűzeten leütünk egy számot (0...255), akkor a képernyőn megjelenik a kódnak megfelelő ASCII karakter. Így olyan jeleket is elérhetünk a karakterkészletből, melyeket billentyűzetről nem tudnánk beadni. Hasonló a Ctrl billentyű használata: a vele együtt lenyomott másik gombbal együtt valamilyen speciális funkciót váltunk ki.

A nyílblokk billentyűivel a kurzor mozgatását végezzük a megjelölt irányokba. A nyílblokk fölött a Home feliratú gomb megnyomása a kurzort a képernyő bal felső sarkába ugrasztja, míg az End gomb az aktuális sor jobb szélére küldi a kurzort. Az Insert (insert = beszúrás) billentyű lenyomása után a gép nem írja át a kurzortól jobbra eső karaktereket, hanem minden egyes újabb betűt beszúr a jobbra lévők elé, mialatt a többit eggyel mindig jobbra mozgatja. A Delete (delete = törlés) éppen ellenkező hatású, mert jobbról balra mozgatja a kurzortól jobbra eső karaktereket, miközben azt, amelyik éppen a kurzor alá kerülne letörli. A PageUp és a PageDn billentyűk használatával képernyőnyi területet tudunk léptetni le, illetve fel.

A nemzetközi tízes billentyűzet a klaviatúra jobb oldalán található. Gombjain a számokon kívül megtalálhatók a +, -, * és a / jelek, valamint a tizedes pont is. Működése be- és kikapcsolható a NumLock billentyűvel, a bekapcsolt állapotot jelzőfény mutatja. Kikapcsolt állapotban nem a számok, hanem a billentyűkre alul írt funkciók aktívak.

A bal felső sarokban található Esc billentyű speciális felhasználású, működését az alkalmazott program írja elő. Gyakori funkciója, hogy végrehajtás nélkül léphetünk ki a parancsból (menekülés).

Mellette sorakoznak a funkció billentyűk, amelyek programozható gombok, leütésük valamilyen feladat végrehajtását, valamilyen - programon belüli - funkció meghívását váltja ki. Általános például az F1 funkcióbillentyűhöz a Help-et (Súgót) rendelni.

A következő három gomb közül az első a Print Screen feliratot viseli (print screen = képernyő nyomtatás). A Shift billentyűvel együtt lenyomva kinyomtatja a nyomtatóra az aktuális képernyő tartalmát. A Scroll Lock funkciója teljes képernyős szerkesztést engedélyező programok esetében az, hogy lenyomása után a kurzor magasság pozíciója stabilizálódik, és a le/fel billentyűk hatására az egész képernyő tartalom egy sorral lejjebb, vagy feljebb mozog. A SysRq billentyű jelentése operációs rendszer- és szoftverfüggő. Ha az alkalmazott program felhfvja rá a figyelmet, akkor funkció is van hozzárendelve, egyébként lenyomása semmilyen hatással sincs. A Pause gomb egyes alkalmazások esetén a programfutás szüneteltetését idézi elő, míg a Brake és a Shift együttes lenyomásával adott program esetén a futás megszakítását érhetjük el.

A billentyűzet kapcsán említést kell tenni néhány vezérlő billentyű kombinációról. A rendszer újraindítását, azaz a melegindítást a Ctrl+Alt+Del billentyűk egyidejű lenyomásával érhetjük el. A Ctrl+Num Lock billentyűk együttesen használva időlegesen felfüggesztik a program működését, a képernyő lefagy, de bármilyen más gomb lenyomására a program folytatódik. A Ctrl+C kombináció végleg megállít minden műveletet, a Ctrl+S pedig a képernyőfutást függeszti fel.

Egér

A grafikus képernyők elterjedésével alakították ki a grafikus felhasználói felületeket, amelyeknél az információ átadásához úgynevezett ikonokat alkalmaznak. Az egér (mouse) a grafikus operációs rendszerek megjelenésével vált nélkülözhetetlen perifériává.

Használata nagyban megkönnyíti a számítógéppel végzett munkánkat. Az egér mozgatásával egy mutatót irányíthatunk a képernyőn, és különféle műveleteket végezhetünk el az ott található objektumokon. Legelterjedtebb változatai kettő-, illetve háromgombosak.

Az IBM-kompatibilis számítógépekhez csatlakoztatható egereket csoportosíthatjuk működési elv szerint. Így beszélhetünk optomechanikus (golyós) és optikai egerekről.

A optomechanikus egér részeit a következő ábrán láthatjuk.

Az egér alján van egy golyó, ennek a forgását két, egymásra merőlegesen elhelyezett görgő veszi át, ezek a görgők pedig egy-egy impulzuskereket forgatnak. Az impulzuskerekek jelét feldolgozva egy speciális kártya tudatja a számítógéppel, hogy milyen irányban is mozdultunk az egérrel.

 Az egerek speciális csoportják képezi az un. hanyattegerek (track ball). Itt egy golyó kézzel való görgetésével tudjuk az egérmutató helyzetét változtatni. Laptopokban használatosak.

Digitalizáló táblák

Az egér kényelmes és olcsó, de nem túlságosan pontos. Nagyobb pontosságot a digitalizáló tábla, más néven tablet tesz lehetővé. A tablet egy, a számítógéphez csatlakozó érzékeny felület, amelyen egy tollszerű eszközzel vagy célkeresztel ellátott speciális egérrel lehet mozogni. A felület érzékelése különböző megoldású lehet: pl. a tollban egy apró mágnes van és ezt érzékeli a tábla, vagy nyomásérzékelők figyelik a toll helyzetét, stb. A tablet sokkal érzékenyebb és pontosabb, mint az egér, ráadásul a rajzoláshoz a toll jobban kézre áll. Műszaki rajzhoz vagy professzionális grafikához használják, az ára lényegesen magasabb, mint az egéré. A tábla abszolút pozícionálást tesz lehetővé. Az abszolút pozícionálás azt jelenti, hogy a tábla XY (vízszintes és függőleges) méretei hozzárendelhetőek a készíteni kívánt alkalmazás (pl. grafika, műszaki rajz) valódi, illetve a képernyőn megjelenő méreteihez. Ezáltal a táblára - jobb típusoknál direkt erre a célra kialakított átlátszó műanyag lap álá, helyezett rajzok, képek méretarányosan bevihetők, digitalizálhatók (innen ered a név). A digitalizáló táblák két legfontosabb paramétere az XY méret és az érzékenység. A méretet hüvelykben (inch, col, jele: ,1 = 25mm) szokás megadni, a legkisebb méret az 5X5, profi felhasználásra a nagyobb típusok (12X12, 12X17, 17X17, stb.) használhatók. Érzékenységen azt a legkisebb elmozdulást értjük amit a tábla érzékelni képes. A korszerű tabletek rendelkeznek nyomásérzékeny funkcióval is, ami azt jelenti, hogy a tábla nem csak a toll pozícióját érzékeli, hanem a nyomás erősségét (általában 256 fokozatban) is. A nyomásérzékeny tábla csak olyan programmal használható melyet a gyártók felkészítettek ezen funkció lekezelésére. Az egérhez hasonlóan itt is megtalálhatók a vezeték nélküli kivitelben készült tollak és célkeresztek is.

Bemeneti egységek - Szkenner

A lapolvasó (scanner) segítségével nyomtatott szöveget, fotókat vagy rajzokat vihetünk be a számítógépbe. Bár megkülönböztethetünk fekete-fehér és színes szkennereket, ma már csak az utóbbi típusok kaphatók a piacon. E kettőt szinte csak képfelbontási képességük különbözteti meg egymástól.

A szkennereknek létezik kézi és asztali változata is. Utóbbi általában A4 vagy A3 méretű oldalak, míg kézi változata kisebb területek beolvasására használható. A dobszkenner és a speciális diaszkenner segítségével diapozitívok, illetve negatív filmek is feldolgozhatók.

A szkenner a papíron lévő információkat minden esetben kép formátumban továbbítja a számítógépnek. Ha a szkennert nyomtatott szövegek beolvasására kívánjuk használni, a szöveg értelmezéséhez speciális optikai karakterfelismerő, ún. OCR program szükséges. A karakterfelismerő program a karakterek alakjának felismerésével a képet szöveges dokumentummá alakítja.

Digitális fényképezőgépek

Napjainkban a technika fejlődése új távlatokat nyitott a digitális képrögzítés terén. A digitális fotózás elterjedésével újabb lehetőségek nyíltak a nyomdaiparban, a reklámiparban és a számítástechnikában egyaránt. A digitális fényképezőgép ennek az új technikának az egyik eszköze. A digitális fényképezőgép a képeket nem filmszalagra fotózza, hanem digitális formátumban tárolja. Az eltárolt képeket ezután áttölthetjük számítógépünkre, feldolgozhatjuk valamilyen grafikai programmal, vagy akár ki is nyomtathatjuk. A filmszalagra készült képekkel szemben, melyek felbontása szinte végtelennek tekinthető, a digitális képek felbontása mindig limitált, amely a fényképező képdigitalizálási mechanizmusának optikai felbontásától, a fényképező memóriakapacitásától, valamint a kép kinyomtatására használt eszköz kimeneti felbontásától függ.

Digitális kamerák

Napjainkban a videózás területén is elterjedt a digitális kép- és hangrögzítés alkalmazása. Az amatőr videózásban a két legelterjedtebb szabvány a Digital8 és a Mini DV. Professzionális stúdiók rendszerint Digital Beta és DVC Pro rendszerű készülékeket használnak. Az itt felsorolt szabványok szerint dolgozó kamerák mindegyike a korábbi analóg készülékekhez hasonló mágnesszalagos adatrögzítési technikát alkalmaz, de a felvételt már digitális jelsorozat formájában rögzíti a szalagra.

A digitális videózás legfontosabb előnye a korábbi analóg technikával szemben, hogy az elkészült felvételt minőségromlás nélkül tölthetjük át számítógépünkre és a különféle videószerkesztő programok segítségével a felvételt feldolgozhatjuk (például vághatjuk, feliratozhatjuk), majd a kész anyagot minőségromlás nélkül visszaírhatjuk a szalagra.

Magas minőségük miatt leginkább a digitális kamerával készült felvételek alkalmasak például házi DVD vagy Video CD, illetve interneten is továbbítható kisméretű filmek létrehozására.

Botkormány

A botkormány (joystick) elsősorban játékoknál alkalmazott beviteli periféria. A botkormányhoz hasonló szerepe van, és hasonló elven működik a gamepad is, mely különböző iránybillentyűkkel, gombbal, kapcsolóval rendelkezik. Segítségével bármilyen játékot irányíthatunk. Hasonló játékvezérlő eszköz a kormány is, melyhez különböző pedálok kapcsolhatók.