Könyvtár (gör. bibliothéka, a. m. biblion, könyv és théké szekrény) 1. az a terem vagy épület, melyben a könyvtár el van helyezve; 2. oly könyvgyűjtemény, mely terv szerint osztályozva és rendezve van: itt az utóbbi értelemben lesz róla szó. Lehet nyilvános- (országos) és társulati-, tudományos- és közművelődési- vagy nép-, szak- és egyetemes könyvtár.

Egyiptomban és Ázsiában már Kr. e. a XIX. században van könyvtáraknak nyoma vallásos könyvekből, mint Memphisben, Susában, Jeruzsálemben a templomok mellett s könyvtár-maradványok az asszír-babiloniai ékiratos cserepek is. Görögországban a legrégibb könyvtár a Peisistratusé; volt ott több intézetnek is könyvtára. Leghíresebbek voltak a II. Eumenes és II. Attalus által alapított Pergamonban s a Ptolemeus Soteré Alexandriában amaz 200 000, emez 700 000 kötetből (tekercs). Rómába Paulus Aemilius, Sylla és Lucullus hozták Görögországból és Ázsiából az első könyvtárakat; híres magánkönyvtára volt Cicerónak, Varronak, Atticusnak. Caesar egy és Augustus két könyvtárat alapított. Kr. u. a IV. században 28 nyilvános könyvtár volt Rómában. E tájt híres volt a Szt. Pamphiliusé Caesareában (Kr. u. 309), Nagy Konstantiné Bizáncban (Kr. u. 336.).

A középkorban a barátok másolataiból állottak elő a kolostori könyvtárak. (Sinai, Athos‑hegyen, Monte Cassinón, ilyenek a Fleuri sur Loire-i, hersfeldi, ratisboni, clugny-i, canterburi, yorki, durhami, korvei-i, fuldai, st.-galleni apátságokéi és a templomok mellettiek stb.). A legrégebbi köztük a vatikáni (V. sz. Kr. u.) s a leghíresebb is. A könyvnyomtatás s a humanizmus nagy lendületet adott a könyvtár-alapításnak, midőn már a fejedelmek s magánosok, olykor városok is könyvtárakat alapítottak, mint I. Mátyás Budán a Korvinát (XV. sz.) és Frederigo Borromeo Milánóban az Ambrosianá-t (1609.). A XIV sz. óta létrejöttek az egyetemi könyvtárak: Prágában (1348.), Lipcsében (1409.), Pécsett (1350.), Cambridgeben (1475.), Nagyszombatban (1635.) stb. Ezeket követik a humanizmus és reformáció által létrehozott városi közkönyvtárak: Ratisbon (1430.), Bécs (1440.), Frankfurt (1484.). A feloszlott kolostorok könyvei is nyilvános könyvtárakba kerülnek, melyek már a XVII‑XVIII. században megnövekednek. Itáliában az első nyilvános könyvtárt Firenzében alapította Niccoli (1437.), ebből lett 1441. a külön épületben elhelyezett Laurentiana. Franciaországban a Bibliothéque Nationale-t V. Károly alapította 1368. Amerikában Jamestownban alapult az első könyvtár 1621., a Harvard University-é 1638., New Yorkban 1700., majd a híres Library of Congress 1800. alapult Washingtonban. Angliában az oxfordi Bodleiana alapult 1602., Briritish Museum könyvtára 1753.

A könyvtáraknak ma, céljaikhoz képest, számos fajuk van s a közműveltség terjesztésének a tanintézeteken kívül a legszámottevőbb tényezői. Első helyen állnak az ú. n. országos s azután az egyetemi könyvtárak. Amazok kötelessége mindent befogadni, ami nyomtatásban egy ország területén megjelenik, nem számítva egyéb tudományos anyagot; emezek kivált az egyetemeken művelt összes tudományágak tudományos laboratóriumai.

Legnagyobbak a Bibtiothéque Nationale (Paris), 2 800 000, British Museum (London) 2 200 000. Császári könyvtár (Szentpétervár) 1 500 000, Királyi könyvtár (Berlin) 1 200 000, Library of Congress (Washington), Udvari könyvtár (Bécs) több mint 1—1 millió, Királyi könyvtár (München) kb. 1 millió, Egyetemi és tartományi könyvtár (Strassburg), Public Library (Boston), Múzeumi könyvtár (Moszkva), Public Library (New York) kb. 8—800 ezer, Egyetemi könyvtár (Bécs), Bodleiana Library (Oxford), Nemzeti könyvtár (Madrid) kb. 6—600 ezer kötettel. Összesen több mint 121 könyvtár van a földön, több mint 200 ezer kötettel. Hazánkban a legnagyobbak: Nemzeti Múzeumi könyvtár 467 000. Egyetemi könyvtár 492 053, Magyar Tudományos Akadémiai könyvtár 164 000, Műegyetemi könyvtár 88 000, Központi statisztikai könyvtár 112 000, Budapest városi könyvtár 85 000, Kolozsvári egyetemi és múzeumi könyvtár kb. 180 000, Református kollégiumi könyvtár (Debrecen) 139 000, Esztergomi főszékesegyházi könyvtár 112 000, Szt. Benedekrendi könyvtár, Pannonhalma 186 000 Bruckeuthal-múzeumi könyvtár (Nagyszeben) 116 000, Iparművészeti múzeumi könyvtár (Budapest) 118 000 kötettel.

Újabban, a múlt század közepe óta nagy változás állott elő a könyvtári politikában, mely Észak-Amerikából és Angliából eredt, tudniillik a könyvtárakat a nemzeti művelődés éppoly eszközeivé tették, mint az iskolát. Ezt azzal érték el, hogy Angliában az Ewart-törvény által (1850.) és Észak-Amerikában Quincy Josiah kezdeményére (1847.) községi stb. könyvtárak állítására külön pótadót rendeltek. Ennek hatása majdnem csodával határos lett s e két ország szó szerint be van hálózva mindenfajta közművelődési közkönyvtárakkal. A mozgalmat hatalmasan támogatják Észak-Amerikában a Library Association s a magánosok adományai, kik közül Carnegie Andrew kb. 50 millió könyvet adott e célra. Európában Németország jár elől e nyomon. Hazákban az elszigetelt jelenségeket nem számítva a könyvtár-ügy nagyobb arányú fejlődése a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége és tanácsa működésével indult meg (1897.), melyek főleg állami segéllyel működnek. A tanács elsősorban a népkönyvtárral foglalkozik s a hazai közművelődési egyesületek segélyével ma már több városi könyvtár mellett 1004 népkönyvtárat alapított 395 759 kötettel, melyek 2000—3000 kötetes típusúak, a főfelügyelőség pedig 30 nagyobb - tudományos könyvtárt segélyez, és nyitott meg nagyobb helyeken. E működéshez járul a városok mozgalma, melyek közt Szeged volt időrendben első s most Budapest fővárosa amerikai mintára szervezi központi és fiókkönyvtárait. A népkönyvtári ügyet hathatósan karolta fel a földművelődési minisztérium, mely 1914-ig 3837 községbe és tanyára stb. adott földművelési népkönyvtárt. Mellőzve itt azt, hogy nálunk is mindenfajta tanintézetnek megvan a maga kisebb-nagyobb szakkönyvtára, melyek közül egyes régibb felekezeti intézeteké gyakran meghaladja a 30‑40 ezer kötetet és számos ezek közül ifjúsági könyvtárakat is tart fenn, kivált 1902 óta jöttek létre nagyobb számmal a népiskolai ifjúsági könyvtárak is, melyek részére Wlassics Gyula miniszter alakította a Népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottságot (Nikib) s ennek közreműködésével 1904 óta újra szerveztettek e könyvtárak, melyekkel ma mindenfajta népiskola el van látva s összesen kb. 5—600 ezer kötet van bennük.

Könyvtárépület.

Kezdetben a könyvtár valamely más épület része volt, egy szoba, terem, gyakran csak előre dült lapokkal ellátott szekrény. A könyvek szaporasága létrehozta az úgynevezett teremkönyvtárakat, ezek díszes nagy teremből álltak, magas falszekrényekkel, a terem közepén dolgozó-asztalokkal, s a könyveket hágcsón vették le. (Velenczei San-Marco, Vatikáni könyvtár, St. Geneviéve, Páris s nálunk is a legtöbb: pannonhalmi, sárospataki, Batthyány-könyvtár Gyulafehérvárott stb.). Ezt követték az oly teremkönyvtárak, melyek galériával vannak ellátva, s a könyveket kézzel lehet levenni. Ezeknél is a szekrények mind a falak mellett álltak. Ilyeneket a legújabb időkig is építenek s építészeti kiképzésre nagyon alkalmasak. Lényegileg a nagy olvasótermek a közkönyvtárak ma is ilyenek. A leghíresebb ezek közül a München királyi könyvtár (1832‑34). Ennek egyik alakja az Angliában és Amerikában elterjedt alkov- vagy kulisszás rendszer. Mind e rendszerek hiánya, hogy a hely nincsen kihasználva, a könyvek lehozása fárasztó és zajjal jár, a kibővítés majdnem lehetetlen. Mind e hiányokon a raktárszerű könyvtár (magazin-rendszer) segített, melyet először a British Museumban (London 1854‑57) aztán a Bibliothéque Nationale-ban (Páris 1863) alkalmaztak. Újabban a nagy könyvtárakat az egész földön így építik. Nagyszerű mintái a berlini királyi, a New York public és a Congress library (Washington), nálunk ilyenek a kolozsvári egyetemi, a budapesti egyetemi könyvtárak, a budapesti műegyetemi könyvtárak. A budapesti egyetemi könyvtár (1875) még galéria rendszerű. E könyvtárépítés alapelvei: a könyvraktár és a könyvtárkezelési részek teljes különválasztása s amazoknak a legnagyobb egyszerűséggel építése. A raktár csupa 2,3–2,5 m magas emeletekből áll szilárd, üveg vagy áttört vaspadlóval, melyekben az állványok 1,5-2,5 m távolságban a falakkal merőlegesen vannak felállítva s így minden könyv kézzel levehető. A falaknál tehát állványok nincsenek, csak kivételesen. E raktárakban ma már minden vasból készül, tehát az állványok is, melyek polcai fel és le mozgathatók, s e mozgatható beakasztásra ma mintegy 30 rendszer van, belőlük külföldi utánzásra nálunk is három szabadalmazva, melyek el is terjedtek. Minden könyvtárakban azonban a ritkaságoknak fajok szerint külön tűzmentes helyiségek készülnek. Az igazgatási, bibliográfiai (hivatali), olvasó és könyvkölcsönző helyiségek az előbbiektől és magukban is ma elkülönítettnek. Az olvasóterem rendszerint felül- vagy magas oldalvilágítással központi elhelyezésű, hogy a raktárhoz könnyen hozzá lehessen férni. Ezt fogadták el az amerikaiak, kiknél a könyvtárépítés a legmagasabb fokon áll. Nálunk eltértek ettől úgy a Kolozsvári egyetemi, mint budapesti műegyetemi könyvtárnál.

A mai könyvház építés főbb alapelvei: önálló könyvtárépület, minden oldalról szabad tér, világosság, száraz helyiségek építése, a bővítés lehetősége, a közönség által használt összes helyiségek könnyű és a raktártól és hivataltól elkülönített elérhetése, a könyvkivétel könnyű lebonyolíthatása, több olvasóterem (nagy olvasóterem kézikönyvtárral, hirlapok, tudósok, esetleg nők, gyermekek, vakok stb. számára olvasótermek), tágas, világos könyvkivevő hely, tágas katalógusterem, kiállítási terem, kéziratok terme, előadó terem, esetleg könyvkötő‑műhely stb.

A könyvtár összetett funkcióit csak jól kialakított helyiségben lehet ellátni.

A könyvtárak alapvető egységei, helyiségei:

multimédia övezet,

olvasóterem,

szabadpolcos rendszer,

megfelelő raktárhelyiségek.

KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÓI IGÉNYEK, FUNKCIÓ ALAPJÁN LÉTREJÖTT KÖNYVTÁRTÍPUSOK:

n NEMZETI KÖNYVTÁR – gyűjtőkör, kötelespéldány,OSZK (www.oszk.hu);

n KÖZÖSSÉGI KÖNYVTÁR – megyei, városi, községi, fiókkönyvtárak, FSZEK (www.fszek.hu);

n SZAKKÖNYVTÁR – egy tudományág szakirodalma;

n FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁR – az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének kiszolgálása;

n ISKOLAI KÖNYVTÁR – tanárok,diákok napi munkájához szükséges dokumentumok biztosítása, önálló könyv-és könyvtárhasználat, szellemi munka technikájának elsajátítása;

A KÖNYVTÁRAK TÍPUSAI

n A használók köre és a hozzáférhetőség szempontjából

Nyilvános könyvtár – mindenki látogathatja

n Korlátozottan nyilvános könyvtár – bizonyos feltételek mellett látogatható pl. : iskolai könyvtár, egyházi könyvtár

n A gyűjtőkör szempontjából

Általános gyűjtőkörű könyvtár – minden területre kiterjedő gyűjtőkör

n Fajtái: nemzeti kvt. közösségi kvt. (lakóhely szerinti kvt.) iskolai kvt.

n A gyűjtőkör szempontjából

n Tudományos és szakkönyvtár – egy-egy tudományterülettel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése és rendszerezése

n Fajtái: akadémiai intézetek könyvtárai országos, területi szakkönyvtárak felsőoktatási könyvtárak

E-könyvtárak, adatbázisok, tematikus portálok

Csak a neten található gyűjtemények pl.: MEK, MANDA, MATARKA, MOKKA, NAVA, ODR

n Fontosak még: Digitális Képarchívum: DKA,Budapest Képarchívum,100 éves a Nyugat,Jeles napok, ünnepek és évfordulók,Képidő – Magyarország képes történelmi kronológiája,1956 a Magyar Elektronikus Könyvtár dokumentumaiban

n Könyvtártörténet (hogy jutottunk ide?)

A KÖNYVTÁR FELÉPÍTÉSE

A KÖNYVTÁR TÍPUSÁTÓL, A FELHASZNÁLÓI IGÉNYTŐL, AZ ÁLLOMÁNY NAGYSÁGÁTÓL IS FÜGG

n FUNKCIONÁLIS TEREK: beiratkozás – Könyvtárhasználati szabályzat megismerése!!! -, kölcsönzés, adminisztrációs pult; olvasótermek – kézikönyvtár, segédkönyvtár -; katalógusok; számítógépes állomások - multimédia övezet; folyóirat olvasó; kutatórészleg; raktár (ha van)

n ZÁRT RAKTÁRI RENDSZER

n SZABADPOLCOS RENDSZER

n VEGYES RENDSZER

A SZABADPOLCOS RENDSZER

n KÖLCSÖNÖZHETŐ szépirodalom, ismeretközlő irodalom - ezen belül: szakirodalom és ismeretterjesztő kiadvány (kalózos példa)

n NEM KÖLCSÖNÖZHETŐ n kézikönyv, n audiovizuális dokumentum, n időszaki kiadvány, n különgyűjtemény. (Kölcsönzésük könyvtáranként változhat)

tankönyvek

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK

n KÖLCSÖNZÉS

n HOSSZABBÍTÁS

n HELYBEN OLVASÁS

n HELYBEN OLVASÁS

n TÁJÉKOZTATÁS,

n IRODALOMJEGYZÉKEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA,

n KÖNYVTÁRKÖZI KÖLCSÖNZÉS,

n ELŐJEGYZÉSBE VÉTEL,

n MÁSOLATKÉSZÍTÉS, NYOMTATÁS (FIZETÉS ELLENÉBEN)

n INTERNET HOZZÁFÉRÉS,

n EGYÉB KÖNYVTÁRI PROGRAMOK SZERVEZÉSE PL.: ISKOLAI

KÖNYVTÁRAK HÓNAPJA RENDEZVÉNYEI, ÍRÓ-OLVASÓ

TALÁLKOZÓ