A vezérlési szerkezetek szerepe:

Egy nyelv vezérlésátadó utasításai az egyes műveletek végrehajtási sorrendjét határozzák meg.

A vezérlési szerkezetek csoportosítása:

• Szekvencia: Parancsok egymásutáni végrehajtása. ; -vel elválasztva.

• Szelekciós (elágazás): egy feltétel kiértékelésének eredményétől függ, hogy milyen utasítások kerülnek végrehajtásra.

• Iteráció (ciklus, ismétlés): Az algoritmusok vezérlőszerkezetei közé tartozik az iteráció, más néven ciklus: egy vagy több utasítás ismételt végrehajtása. Akkor van rá szükség, ha egy adatcsoport valamennyi elemén ugyanazt a műveletet kell elvégezni.

Elágazások:

If utasítás: Az if utasítás segítségével valamely tevékenység (utasítás) végrehajtását egy kifejezés (feltétel) értékétől tehetjük függővé. Az if alábbi formájában az utasítás csak akkor hajtódik végre, ha a kifejezés értéke nem nulla (igaz)

Else: Az if-else szerkezet használatával arra az esetre is megadhatunk egy tevékenységet, amikor a kifejezés (feltétel) értéke zérus (hamis)

A switch utasítás: Először kiértékeli a kifejezést, majd átadja a vezértlést arra a case címkére (esetre), amelyben a címke értéke megegyezik a kiértékelt kifejezés értékével - a futás ettől a ponttól folytatódik.

Az iteráció szerepe, fajtái:

A ciklus, vagy iteráció a számítógép-programozás és az algoritmusok egyik alapvető eszköze, amely az ismétlődő tevékenységek megvalósítására szolgál. A ciklust az egyes programozási nyelvek különböző kulcsszavakkal valósítják meg, de a működési módjukat tekintve három alaptípusba sorolhatók aszerint, hogy hányszor futnak le:

*elöltesztelő

*hátultesztelő

*számlálós ciklus.

Elöltesztelős ciklus

Az elöltesztelő ciklus tehát először megvizsgálja, hogy a feltétel fennáll-e. Ha igen, akkor lefuttatja a ciklusmagot, és újból kezdődik; ha nem, akkor a program a ciklus utáni ponton folytatódik, azaz a ciklusmag kimarad. Lehetséges tehát, hogy az elöltesztelő ciklus egyszer sem fog lefutni.

Az elöltesztelő ciklus tipikus példája az adatállományok beolvasása; előfordulhat ugyanis, hogy az állomány üres, és ilyenkor nincs mit beolvasni. Hasonló a helyzet a könyvtárak listázásakor is, hiszen a könyvtárban nem biztos, hogy van állomány.

Az elöltesztelő ciklus tipikus kulcsszava a while.

Hátultesztelős ciklus:

Mivel a feltételvizsgálat a ciklusmag után áll, ezért a hátultesztelő ciklus legalább egyszer mindenképpen lefut.

A konkrét programnyelvi megvalósítástól függ, hogy a hátultesztelő ciklusban a folytatás vagy a kilépés feltételét kell-e megadni. A ciklus az első esetben addig fut, amíg a ciklusvégben megadott feltétel igaz (ennek tipikus kulcsszava a while), a másik esetben pedig addig, amíg igazzá nem válik (tipikus kulcsszava az until).

Számláló ciklus:

A számláló (vagy iteráló) ciklus általánosságban olyan előltesztelő ciklust jelent, amely egy felsorolható típus adott intervallumán léptet végig, speciálisan egész számokon. Üres intervallumra nem fut le.

C++-ban a for ciklus majdnem teljesen ekvivalens az elől tesztelős ciklussal (a continue viselkedése más), de más nyelvekben nem feltétlenül van ez így: a for ciklus átírható más ciklussá, de visszafelé általában nem.

Az iterációkhoz tartozó foglalt szavak: for, while:

A while és a for utasítással szervezett ciklusok közös tulajdonsága, hogy a ciklus leállításának feltételét a ciklus tetején (a ciklusmagba belépés előtt) vizsgálják.

For utasítás egyszerű inicializálás és újrainicializálás esetén előnyös, mivel a ciklust vezérlő utasítások együtt, jól látható formában, a ciklusmag tetején helyezkednek el.

Célszerű a for utasítást kizárólag a ciklus vezérlésére fenntartani.

Az iterációkhoz tartozó foglalt szavak: do-while:

A Java nyelv egy a while ciklushoz hasonló utasítást is biztosít — a do-while ciklust.

A do-while szintaxisa:

do {
utasítás(ok)
} while (feltétel);

Ahelyett, hogy a feltételt a ciklus végrehajtása előtt értékelné ki, a do-while ezt a ciklusmag lefutása után teszi meg. Így a do-while magjában szereplő utasítások minimum egyszer végrehajtódnak.